Sajtószemle

Az elszámoltatás folytatását akarja a Jobbik

2013. szeptember 12.

Az ellenzéki párt törvénymódosítással segítené tovább a folyamatot, amelyet szerinte a kormánypártok elszabotáltak. A Jobbik lehetővé tenné, hogy a hivatalos személyek panasszal élhessenek, ha elutasítják feljelentésüket.

Staudt Gábor ellenzéki képviselő azt mondta, a Fidesz több mint egy éve hivatalosan lezárta az elszámoltatást, amelynek eredményeként 2012 végéig "mindössze" hét vádemelés történt a 2002 és 2010 közötti MSZP-SZDSZ-kormányzással összefüggésben.

A politikus szerint az bizonyítja leginkább, hogy a kormány nem kívánt komolyan foglalkozni az elszámoltatással, hogy egy 2011 júliusi törvénymódosítással bevezették: csak azon feljelentések elutasítása miatt lehet panaszt tenni, amelyben a feljelentő egyben sértett is.

Csakhogy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a hatóságok és a köztestületek kötelesek a hatáskörükben tudomásukra jutott bűncselekményt jelenteni - folytatta, rámutatva: a hivatalos személyeket feljelentési kötelezettség terheli, miközben nincs lehetőségük panaszt benyújtani, ha a hatóságok "mondvacsinált okokkal elutasítják a feljelentést vagy lezárják a nyomozást". Szerinte ez sok esetben előfordul.

Staudt Gábor abszurdnak nevezte, hogy ennélfogva például az országgyűlési vagy önkormányzati képviselők sem élhetnek panasszal a hivatalos eljárásuk során észlelt visszásságok ügyében tett feljelentéseik elutasítása esetén. Éppen ezért a jobbikos képviselő kezdeményezi a büntetőeljárásról szóló törvény olyan értelmű módosítását, hogy hivatalos személy által tett feljelentésekre állítsák vissza a panaszjogot.

MTI

Kockázati tényező — A Ringmagazin interjúja Staudt Gáborral

Dr Staudt Gábor, a Jobbik budapesti elnöke (2007-ben kapta meg jogi diplomáját az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, 2010 óta a Jobbik képviselője a Parlamentben) a C típusú átvilágításon nem ment át. Ennek kapcsán kérdeztük a képviselő urat.

-    Mesélne a kezdetekről? Mennyiben volt nehéz megszerezni a mandátumot és 2010-ben bekerülni a Parlamentbe?

-    Régen kezdtük. MIÉP szimpatizánsok voltunk, bár nem voltunk tagok. 2002-ben jutottunk el oda, hogy rádöbbentünk: sem a MIÉP sem a Fidesz nem tölti be azt a várakozást, hogy a nemzet sorsát érdemben előre vigye, és karakteres nemzetpolitikát folytasson. Rájöttünk, hogy szervezni kell egy olyan pártot, ami ezt a célt megvalósítja. A MIÉP már nem volt elég erős, a Jobbik pedig még nem, ezért egyesültünk Harmadik Út néven. 2006-ot követően komoly munkával, szervezett építkezéssel végre megtörtént az áttörés az EP választásokon. 
Nem a listára kerülés volt számomra a nehézkes, hanem az, hogy úgy tudjunk felépíteni egy pártot, hogy bejussunk a Parlamentbe. Az egyetemi éveimet tapostam még, de szerencsére semmiféle sérelem nem ért a Jobbik miatt, hiszen nem is foglalkoztak még ezzel a mozgalommal, ami később párttá alakult. 

Újabb példa a fővárosi pazarlásra

Félmilliárd forintot költ a BKV Zrt. a 3-as metró saját különálló URH rádiórendszerének kiépítésére, pedig a cégvezetés egyetlen kérő levél megírásával beléptethetné az áprilisban tűzesetet is produkáló metróvonalat a tűzoltóság által is használt országos készenléti rádióhálózatba, az ugyanis már évek óta működik a Kőbánya-Kispest és Újpest közötti alagútban.

A beruházással kapcsolatban az is fontos kérdés, miért döntött a cégvezetés egyáltalán úgy, hogy a kék metró műszaki irányítását továbbra is saját URH-rádiórendszerrel oldja meg, amikor a metróalagútban már évek óta felszerelték, és működik az az EDR-rendszer, amely katasztrófaszituációkban a tűzoltók és a mentők kommunikációját biztosítja.

Nemzeti radikalizmus nagyvárosi módon - Interjú Staudt Gáborral

Ugyanolyan városlakónak érezzük magunkat, mint bárki más, ugyanúgy eljárunk dolgozni és szórakozni, csak éppen azon fáradozunk, hogy végre egy élhető és büszke magyar fővárosban élhessünk. Szerintem ez nagyon sokunk régi álma, akik Budapesten élünk. Ha nem magas lóról közelítünk az emberekhez, akkor érzik, hogy semmiben sem vagyunk mások, mint ők. Meggyőződésem, hogy ez a szemlélet, no meg a szorgos és megalkuvásmentes munka hozhatja meg azt az áttörést, ami Budapestet is a nemzeti radikalizmus egyik modern bástyájává emelheti – mondta lapunknak Staudt Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselője, a párt budapesti elnöke.

Nyomozás indult a taxis drosztok ügyében

Különösen nagy vagyoni hátrány okozása miatt indított nyomozást a Fővárosi Főügyészség a ferihegyi taxiállomások üzemeltetési jogának 2006-ban történt átadásával kapcsolatban - írta a Magyar Hírlap.

A lap írása szerint Demszky Gábor főpolgármestersége idején ingyen adta át a főváros a drosztok üzemeltetési jogát a Budapest Airportnak. Az ügyészség szerint ezzel jelentős kár érte a fővárost. Az ügyben a jobbikos Staudt Gábor tett feljelentést, aki korábban azt mondta, 100 millió forint a fővárosnak okozott kár. Ugyancsak tőle származó információ, hogy 2006 és 2010 között a BA-nak 200 millió forint bevétele származott a taxiállomásokból.

Staudt kitálal a Zippnek

Interjúnkból megtudhatják, mit gondol a Jobbik főpolgármester-jelöltje riválisairól, és hogyan oldaná meg a tömegközlekedés, a környzetvédelem, a közbiztonság és a hajléktalanság problémáit. No meg hogy mit szólt Schmuck Andor klipjéhez.